Szervervirtualizációval számos üzleti előny érhető el. A technológiát alapjában véve nevezhetjük újnak, de még sosem volt ennyire kifizetődő, mint manapság.
Először is, a legtöbb rendszerépítőnek az elérhető konszolidációs faktor volt a legfontosabb motiváció, amikor a cégükhöz történő szervervirtualizáció bevezetéséről döntöttek. Amikor a vevőnek lehetősége nyílik lecserélni 10 (vagy egyes esetekben még több) régi szerverét 1 olyan új szerverre, amelynek energia felhasználása megegyezik egy régiével, az hatalmas megtakarítást jelent mind a beruházási költség (CAPEX), mind a működtetési költség szintjén (OPEX – energia és helymenedzsment).
Mindemellett, a homogén virtualizációs réteg lehetőséget biztosítanak a rendszerüzemeltetőknek, hogy régebbi operációs rendszereket futtassanak az újabb hardvereken. Gyakori példa erre a Windows NT, amihez már mindenféle hivatalos Microsoft támogatás megszűnt, viszont előszeretettel használják a legújabb generációs Fujitsu PRIMERGY környezetben futtatott virtuális gépeknél. Bármelyik virtuális gép használható bármelyik virtualizált szerver hardveren, ami elősegíti az x86 erőforrások rugalmas felhasználását.
Több automatizálási funkció is telepíthető az úgynevezett live migration opcióval, amely a munkafolyamatok egyik szerverről a másikra történő áthelyezésében nyújt segítséget. Vegyük az energiafelhasználás optimalizálásának példáját abban az esetben, ha minden alkalmazás egy időben fut: ha az alkalmazásokat csak ritkán használják, akkor ezeket a szerverek egy kisebb csoportjához rendelhetjük, míg a többi szervert akár le is kapcsolhatjuk. Amikor megnövekszik a számítási teljesítmény igény, a megfelelő számú szerver bekapcsolódik, és a virtuális gépeken futó applikációk a live migration segítségével átkerülnek a bekapcsolódott szerverekhez – mindez teljesen automatikusan történik anélkül, hogy az alkalmazások egy pillanatra is megállnának. Ugyanez történik a hardverek karbantartási időablakainak esetében is: nincs downtime.
A szoftverek kezelése is sokkal könnyebbé válik: a virtuális gépeknek nem muszáj aktívnak lenniük, mivel a hypervisorok az offline gépeket is frissíteni tudják. Ehhez hasonlóan a hypervisor gyártók olyan eszközöket bocsátanak rendelkezésünkre, melyekkel az érintett gépek automatikus frissítését, vagy a virtuális gépek duplikációját kezelhetjük kényelmesen. Egy új szolgáltatást akár pár kattintás után már használhatunk is.
Ne feledkezzünk meg a könnyű testreszabásról se. Ahogyan azt már említettük, többféle lehetőségünk van a bekapcsolt szerverek számának kezelésére. Ha bővíteni szeretnénk a meglévő virtualizált környezetünket, csupán egy plusz szerverre van szükségünk, a hozzá tartozó hypervisorral. Az új szervert a hálózatra való csatlakoztatás után pár kattintással integrálhatjuk a meglévő környezetünkbe.
Mindezt kiegészíti a magas szintű rendelkezésre állásnak azon integrált és egységesített koncepciója, amely a szervervirtualizációt jellemzi. A múltban nehézkes volt hasonlóan magas rendelkezésre állású megoldásokat építeni, mert a többségüknek alkalmazás vagy operációs rendszer specifikus függőségei voltak, melyek sokszor további licenc díjakat jelentettek. A szervervirtualizáció használatával a hypervisor gyártók egy integrált, alkalmazás és operációs rendszer-független elgondolást tesznek lehetővé: ha egy szerver megáll vagy nem elérhető, az összes virtuális gép – az előre megadott beállításoktól függően – automatikusan újraindítható egy másik szerveren. Ez az egész virtualizált környezetre egységesen igaz. Ezen túl beállíthatóak olyan kontroll mechanizmusok, melyek nem csak ezt az alapvető tulajdonságot használják ki, hanem segítségükkel akár alkalmazás specifikus parancsok is létrehozhatók. A félreértések elkerülése végett: a hagyományos cluster-ek a szervervirtualizáció mellett továbbra is működnek.
Lehetséges mindent virtualizálni?
Sajnos a szervervirtualizáció használatával nem lehet mindent virtualizálni. Minden napjainkban gyártott szerverben megtalálhatóak a virtualizációt segítő tulajdonságok. Azonban a több mint 4 éve vásárolt szerverek esetében valószínűleg nem találjuk meg a hypervisorok és azok menedzseléséhez szükséges alapokat. Ezen kívül némelyik I/O kártya (pl.: dongle-ök, fax kártyák, speciális grafikus kártyák, stb…) szintén nem alkalmas az x86 szervervirtualizációra. A különböző hypervisor gyártók hardver kompatibilitási listáiról (HCL) tudhatjuk meg, mely eszközök támogatottak. A nem kompatibilis, de még kapható összetevők száma egyre kisebb lesz.
A szervervirtualizáció elfogadottsága a piacon
A hypervisor fejlesztők és különböző elemzők véleménye szerint az x86 szerverek összes munkaterhelésének több, mint 50%-a virtuális gépeken fut 2012 óta. Mi több, az IDC, Gartner és Forrester cégek adataira alapozva, a Fujitsu hypervisor főbb üzleti partnereinek (Citrix, Microsoft, SuSe, Oracle, RedHat és VMware) a hypervisorok piacán szerzett részesedése összességében meghaladja a 99%-ot. Íme a Top3-as lista azokról, akiknek a hypervisor termékeivel a legtöbb virtuális gép fut.
- VMware
- Microsoft
- Citrix
Szervervirtualizáció és a felhők
A szervervirtualizáció az adottságait, legfőbbképp a rugalmasságból, az egységesített SLA-kból, az automatizálási lehetőségekből és testre szabhatóságból származó óriási előnyeit tekintve tökéletes alapja lehet a magyarul sokszor számítási felhőnek nevezett cloud computnig-nak. Ez nem azt jelenti, hogy minden cloud computing típusú szolgáltatásnak szervervirtualizáció az alapja, de általában ezt a technológiát gondolják a cloud computing legfontosabb támogatójának. A lejjebb látható képen az ügyfelek „mozgását” vehetjük szemügyre a virtualizációtól egészen a cloud computing-ig, az össze logikus lépéssel egyetemben.
Forrás: Gartner Webinar (Thomas Bittman) Private Cloud Computing: Driving a strategy, February, 2011
A cloud computing bármely fajtája, legyen az személyi, hibrid vagy nyilvános felhő, több a szervervirtualizáció kiterjesztett használatánál. Ennek ellenére a szervervitrualizáció az első lépés a cloud computing felé, amihez többféle képesség kialakítása szükséges. A hypervisor gyártók a saját cloud csomagjaik elkészítésén dolgoznak, mellyel az ügyfeleik megépíthetik saját cloud computing megoldásaikat. A gyártók gyakran olyan integrált eszközöket is ajánlanak, amelyek megkönnyítik a felhőszolgáltatásokhoz történő hozzáférést.
Szervervirtualizáció, mi más?
Ahogy azt az előzőekben már tárgyaltuk, az x86 szervervirtualizáció egy kiforrott technológia, amely természetszerűleg kiterjeszti a funkcióit a vonatkozó területekre. Napjaink főbb területei a tárhely virtualizáció, a hálózati virtualizáció és a felhő menedzsment. A felhő menedzsmentbe beleértjük az összes felhő típust: a személyit, a hibridet és a publikust is. Összességében ez a fejlesztés számos olyan kényelmes és hasznos funkciót eredményezett, amelyeket eddig csak különálló eszközökkel vagy különböző gyártók termékeivel lehetett elérni, és amelyeket most már egy egyszerű licenc megoldással, a szervervirtualizációs réteg és a menedzsment szoftver beiktatásával elérhetünk. Eközben a hypervisor forgalmazók a tiszta szervervirtualizációs ajánlataikon túli opciókat is kínálnak. Ez igaz a Fujitsu-ra is, aminek kiterjesztett virtualizációs ajánlataira a következő cikkekben térünk ki.